Hétfő reggel indultunk Halasról fél6kor Pestre, onnan pedig Bécsbe, ahol át kellett volna szállnunk, de úgy döntöttünk inkább megyünk Salzburgig, és ott szálltunk át. Lehet nagyon sok pesti szívébe belegázolok, de ha nekem valaki azt mondaná, hogy pestre kell költöznöm, én lehet agyonverném. :D Soha semmilyen körülmények között nem szeretnék ott élni:/ Nem nagyon ismerem Pestet, de amit láttam belőle az bőven elég volt ehhez az elhatározáshoz. Én nem hogy éjszaka, de még nappal se mernék egyedül az utcára menni.:$ Jó én is eléggé félős vagyok, de na:D
Ahogy átléptük a határt minden megváltozott. A táj valami meseszép volt, minél távolabb értünk annál nagyobb volt a hó:) A másik dolog, hogy magyarba folyton késnek a vonatok... hát igen, kint is... Bécsnél amikor elindultunk, egy kellemes női hang szólalt meg a rádióból, hogy 5 perc késésben vagyunk, és nagyon sajnálják a kellemetlenséget. Nos annyira sajnálták, hogy mire odaértünk a következő állomásra már nem is voltunk késésben, mert behozták azt. Tehát, tökéletesen elértük mindenhol a következő vonatot:)
Szintén bécsnél, felszállt rengetek német/osztrák, és már rajtuk is látszott, hogy egy teljesen más országból valók. Olyan felszabadultak, boldogok voltak, hogy rájuknéztél, és irigyelted őket, hogy nekik nincs semmi problémájuk. Pedig nekik is ugyan úgy van, de ettől függetlenül még boldogok.
Jöjjön pár kép:
Egy kis Swarovski:
Egy kis osztrák divat:)
A Schneefest még nem volt, de már nagyon faragták a szobrokat.:D
Ebből... |
ez lesz |
És egy kis személyes:)
Vásárolgattunk is, de azt majd legközelebb mutatom meg:) Addig is puszi mindenkinek.:)